Sosem történt még olyan a magyar államadósság-finanszírozásban, mint októberben: a friss számok szerint a magyar lakosság lett az állam legnagyobb hitelezője, maga mögé utasítva a hitelintézeteket és a külföldi befektetőket is. Ez annak is köszönhető, hogy jó pár szenvedős hónap után a lakosság ismét rátalált az állampapírokra, de vannak itt más érdekességek is.
Az ÁKK friss tájékoztatói szerint az Egyéves Magyar Állampapír, valamint a Kincstári Takarékjegyek kamata is emelkedik.
Átalakítja privátbanki kiszolgálási struktúráját az OTP Private Banking, januártól a kiemelt privátbanki szegmens belépési limitje 100 millió forintról 300 millióra nő, miközben jelentősen bővül a leggazdagabb ügyfeleknek és azok családja számára elérhető szolgáltatások köre – az újdonságokról Bánfi Attila, az OTP Global Markets ügyvezető igazgatója mesélt a Portfolio-nak adott interjúban. Elmondása szerint a mostani kiszámíthatatlan gazdasági és piaci környezetben a vagyonmegtartás a vagyonosabb magyarok fő célja, de keresik az ígéretes befektetési lehetőségeket is. Az állampapírok, a Diszkont Kincstárjegyek és a pénzpiaci alapok is népszerűek, emellett sok privátbanki ügyfél épít jelentősebb dolláros és eurós befektetési portfóliót is.
Az MNB felügyeleti vizsgálata nyomán 48 millió forint bírságot szabott ki a K&H Bankra, egyebek közt annak az állampapírok sajátszámlás értékesítésénél folytatott gyakorlata, az ügyfelekkel folytatott személyes és telefonos kommunikáció rögzítése, illetve a panaszkezelés és adatszolgáltatás terén feltárt hiányosságok, jogsértések miatt. A feltárt problémák nem veszélyeztetik a hitelintézet megbízható működését, ám kijavításuk elengedhetetlen - írja az MNB közleményében.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfői bejelentésével összhangban a kormány a hétfő este megjelent Magyar Közlönyben ki is hirdette legújabb intézkedését, ami bizonyos esetekben korlátozza a bankbetétek kamatát.
Nagyot csökken a forint állampapírok hozama ma a piacon azt követően, hogy Nagy Márton bejelentette: vége az eddigi nyerészkedéseknek a bankbetéteknél. Mivel az intézményi befektetők egy nagy részét ezzel a kormány arra „kényszeríti”, hogy jegybanki betét helyett állampapírban tartsa a pénzét, az olyan rövidebb lejáratú papírok hozamát is érinti a visszaesés, mint a Diszkont Kincstárjegyek. Ez pedig rossz hír azoknak, akik a DKJ-hozamára építő Bónusz Magyar Állampapírba fektettek.
Tombol a világban az infláció, igaz, vannak már olyan térségek, ahol már láthattuk a felpattanás tetejét. Ettől még a szakértők egyetértenek abban, hogy a következő időszakban magasabb inflációra kell berendezkedni, így felértékelődik azoknak a befektetéseknek a szerepe, amelyek képesek az infláció ellen védelmet nyújtani. A Portfolio Private Investor Day rendezvényén a szakértők elárulták, miért lehet érdemes, állampapírban, ingatlanban, műtárgyban vagy éppen tőzsdei részvénybe befektetni.
Októberben is folytatódott a befektetési alapok menetelése: múlt hónapban 168 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel a kezelt vagyon új csúcsra, 8600 milliárdra forintra nőtt. A befektetők kedvencei továbbra is a kötvény- és pénzpiaci alapok, aminek vélhetően a lakossági állampapírok isszák meg a levét. A legjobb hozamokat viszont nem itt, hanem az árupiaci alapoknál kell keresni.
Több szempontból is fordulatot hozott az október a lakossági állampapírok piacán: egyrészről az új bónusz és prémium állampapírokkal sikerült megtörni a hónapok óta tartó lejtmenetet az állampapír-állományban, másrészt - és talán ez az igazán nagy fordulat – eljött az, amire már hónapok óta készítenek fel minket a számok: az inflációkövető állampapírok lekörözték a MÁP+-t.
A különféle statisztikákban már mutatkoztak a jelei, de most az MNB számai is megerősítették: egyértelműen a befektetési alapokra kattant rá a magyar lakosság, az állampapírokból pedig áramlott ki a pénz a friss, szeptemberi számok szerint. A pénzáramlások azt mutatják, hogy sosem volt még ilyen rossz negyedéve az állampapíroknak, és sose volt még ilyen jó három hónapja a befektetési alapoknak.
Az utóbbi egy évben jelentősen ugrottak az intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val 13% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha sokan nem tudják így eldönteni, hogy vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Egyre több magyar hírportál számol be a „csodakötvényként” emlegetett 2027/B államkötvény igen vonzó kamatozásáról: mivel a papír a BUBOR-hoz kötött, ezért hamarosan már 16,66%-os éves kamatot fog fizetni. Ez az állampapír a kamatforduló miatt jelenleg nem érhető el az Államkincstárnál. Ha valaki mindenképp BUBOR-hoz kötött változó kamatot szeretne, akkor ott a 2029/B államkötvény.
Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy újrakalibrálásuk óta mennyi fogyott az prémium és bónusz állampapírokból.
Szeptemberben a befektetési alapok több mint 225 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ennél magasabb pénzbeáramlásra a szektorban 2006 augusztusában volt utoljára példa. Nagyon valószínű, hogy a forintos lakossági állampapíroknál látott 480 milliárdos állománycsökkenés egy része a befektetési alapokban landolt múlt hónapban, elsősorban kötvény- és pénzpiaci alapokban.
Nyolc nap alatt nyolcszázmilliárd forintért vásárolt a lakosság az új magyar állampapírokból - mondta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva az államháztartás finanszírozásáért és a nemzetközi kapcsolatokért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár.
Nem sikerült megfordítani a megújított lakossági állampapírok elindulásával a hónapok óta látott negatív trendet: szeptemberben további közel 500 milliárd forinttal csökkent a forintos lakossági papírok állománya. Ezzel gyakorlatilag kitörlődött az elmúlt 3 év emelkedése a lakossági papírok piacán. Az október viszont hozhat már változást.
Bár csökkent az állampapírok háztartásoknál lévő állománya, van egy olyan konstrukció, amelyre most nagyon rákattantak a magyarok: augusztusban már meghaladta a 300 milliárdot a Diszkont Kincstérjegyben lévő lakossági megtakarítás, ami nagyon meredek felfutás az elmúlt évek elenyésző keresletéhez képest. Mindeközben a befektetési alapok is főszereplőkké váltak, különösen a pénzpiaci és kötvényalapokat keresik most a magyarok.
Jelentősen átalakultak a befektetési portfóliók azzal, hogy év eleje óta minden eszközosztály jelentős esést produkált. Most a kezelt vagyon nagy részét alacsony kockázatú, készpénz-közeli eszközökben tartjuk, míg a kisebb része kifejezetten nagy árfolyamváltozásra képes instrumentumokból áll – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Zakár Tivadar, az SPB Befektetési Zrt. portfóliómenedzsere. A szakember szerint a mostani energiaválságban jól teljesíthetnek az olajvállalatok, az osztalékfizető papírok, sőt, még a magyar tőzsdén is érdemes körülnézni. Azoknak pedig, akik az államkötvények komfortzónájában maradnának, vannak olyan lehetőségek, amelyekkel a magyar inflációt meghaladó hozamokat is zsebre tehetnek.
Szeptember végéig az egész évre tervezett adósságfinanszírozás 86 százaléka teljesült, vagyis időarányosan jól áll az ország forrásbevonása – közölte hétfőn az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A legjobban az intézményi forintkötvény-piac áll, de a lakossági forrásbevonás is teljesült eddig időarányosan, még az új, magasabb kamatozású papírok nélkül is.
Rekord értékesítéssel indultak az új, magas kamatozású állampapírok – mondja videós üzenetében Varga Mihály Pénzügyminiszter.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Állítólag aktív a légvédelem.
Nem értek célt a bombázások.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
